CITROEN
  • Citroën C-Zero
MERCEDES
  • Mercedes-Benz C 350 e
  • Mercedes-Benz S-500 Plug-In Hybrid
NISSAN
  • Nissan Leaf
  • Nissan e-NV200 Evalia
OPEL/VAUXHALL
  • OPEL Ampera
PORSCHE
  • Porsche Cayenne S E-Hybrid
  • Porsche Panamera Diesel Plug-In
TESLA
TOYOTA
  • Toyota Prius Plug-in Hybrid
VOLVO
  • Volvo V60 Plug-In
  • Volvo XC90 T8 PHEV
VOLKSWAGEN

Okos városok okos megoldásai a forgalom csökkentésére

Budapesten a járművek száma csak az elmúlt öt évben 106 ezerrel nőtt, ami 16 %-os növekedést jelent. Ennek következtében a torlódások és a forgalmi dugók is egyre több nehézséget okoznak a közlekedőknek.
Miközben mindenki arra panaszkodik, hogy kevés a parkolóhely, nem veszi észre, hogy hely van bőven. Az autópályák bevezető szakaszai és belvárosi utcák naponta változnak át hatalmas parkolókká, ahol a dugókban ülve azon tűnődünk, vajon lesz-e erre valaha is megoldás?

The world's longest traffic jams?
A megoldás megvan! Bár lehetetlennek tűnik, de a technológia mégis segíthet. Az "okos városok" hálózatba kapcsolt rendszerei ugyanis már most is bőségesen osztanak meg adatokat egymás közt a forgalomról, az utakról és a gyalogosokról. Előrejelszések szerint valószínű, hogy 2020-tól a világ nagyvárosaiban már dollár ezermilliárdokat költenek ezeknek a városoknak a fejlesztésére. A technológia, a tárgyak internete (Internet of Things, IoT) beruházásai között az energiagazdálkodás és a közbiztonság mellett a közlekedés a legfontosabb fejlesztésre váró terület. Mindez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy az idő- és üzemanyag-veszteség csak Ausztráliban 9,4 milliárd AUD volt 2005-ben, az USA-ban 124 milliárd USD évenként és kb. 1.700 USD háztartásonként, de 2030-ra már 2.800 milliárd USD-t jósolnak, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország közel 50 milliárd USD veszteséggel számol. Az International Road Transport Union adatai szerint a közlekedési dugók a CO2 kibocsátást 300%-kal növelik.

A tárgyak internete egyik ága a járművek közötti kommunikáció, a jármű-jármű (Vehicle to Vehicle interactions; V2V) technológia. Ekkor egyik jármű képes kommunikálni egy másikkal, amelyik a közelében van, mindegy, hogy előtte, mellette vagy mögötte. Ez az autonóm vezetési technológia bővítménye, ahol az érzékelők nemcsak a jármű körül zajló eseményeket észlelik, de a támogató technológia megosztja ezeket az adatokat más járművekkel is.

Vehicle to Vehicle interactions; V2V
A jármű-infrastruktúra közötti kommunikáció (Vehicle to Infrastructure interaction; V2I) hasonló ehhez. A jármű forgalmi adatokat küld az infrastrukturának, miközben az fontos adatokat küld vissza, például a forgalmi jelzőlámpákkal vagy a várható időjárással kapcsolatban.

Vehicle to Infrastructure interactions; V2I
Hogyan csökketheti mindezen technológiákkal az "okos város" a forgalmi torlódásokat?

- Adaptív közúti jelzőlámpák alkalmazásával

Ha a V2I technológián keresztül a központi vezérlő jobb és részletesebb adatokat kap a forgalom áramlásáról illetve arról, hogy az adatközlő jármű mennyi ideig várakozik a pl. a lámpáknál, a rendszer "okosan" módosíthatja a jelzőlámpák időzítését, figyelembe véve a napközben bekövetkező forgalmi változásokat is.

- Távvezérelt zöldhullámokkal

Az adaptív jelzőlámpák rendszerével a V2I intelligens "zöldhullám folyosókat" hozhat létre, ezek működését a forgalomban részt vevő járművek fajtájához (személy, tehergk.) igazítva. Az USA-ban, Georgia állam fővárosában, Atlanta-ban 2017 szeptemberében nyitottak meg kísérleti jelleggel egy 2,3 mérföldes intelligens folyosót, amely 25% -kal csökkentette a menetidőket.

A V2I technológiát már olyan (kísérleti) projekthez is felhasználták, amelyben időjárási- és baleseti riasztásokat küldtek a programba önként jelentkező járművezetőknek. Ehhez 75 rövid hatótávolságú kommunikációs egységet (Dedicated Short-Range Communications; DSRC) telepítettek az autópálya mentén, amely képes volt kommunikálni a többi egységgel és a járművekkel egyaránt. A rendszer bevezetése nemcsak a biztonságot növeli, a fejlesztők reményei szerint jelentős költség-megtakarítást is hozhat, mivel kevesebbet kell költeni a baleseti helyszínek megtisztítására és az autópályák lezárására, ameddig a kárhelyet felszámolják.

- Az önvezető gépkocsik elterjedésével

Ez nem csökkenti szükségszerűen járművek számát, de kevesebb lesz a baleset és az autóvezetők rossz helyzetfelismerése miatt keletkező torlódás.

A konvojba szervezés (Platooning) az önvezető járműtechnológia használatának egy remek példája.

Platooning - how it works
Az autonom járművek fedélzeti berendezései ugyanis kiválóan alkalmassá teszik őket arra, hogy konvojban, több járműből álló sorban haladjanak egymás mögött. A járművek kommunikálnak egymással a sebességről és a forgalmi körülményekről, az infrastruktura pedig konvojba, csoportba szervezi őket. Ha a járművekben autonóm technológia van, azok képesek emberi irányítás nélkül együtt gyorsítani és lassítani. A konvojban csökken a járművek légellenállása, ezáltal az üzemanyagfogyasztása is és nő a közúti biztonság.

- A valós idejű forgalmi visszajelzéssel,

a közlekedés valamennyi résztvevője között. A folyamatos, közvetlen és gyors információcsere elsősorban a tömegközlekedés használatát segíti elő. Az utasokat tájékoztatja, hol van éppen a várva-várt jármű, (ez nagyjából olyan, mint Budapesten a BKK Futár rendszere), az autósok pedig megtudhatják, milyen a belvárosban a forgalom, vannak-e üres parkolóhelyek, vagy érdemes inkább tömegközlekedéssel tovább utazni.

- A gyalogos forgalom nyomon követésével

A forgalmi torlódások kezelése a gyalogos-forgalom követését is szükségessé teszi. Las Vegasban a város V2I technológiát használ annak érdekében, hogy ne csak nyomon kövesse, hány jármű halad át egy adott kereszteződésen, hanem azt is, hány gyalogos, így át tudja irányítani a járműforgalmat. A városi forgalomirányító központ riasztásokat is kaphat, ha egy gyalogos még az úttestben van, amikor a szabadjelzés már hamarosan véget ér, így szükség esetén késleltethetik a zöld jelzést.

Los Angelesben még tovább lépnek tovább a gyalogos forgalom elemzésével. A járművek és a gyalogosok forgalmi adatait rögzítik és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ami azt jelenti, hogy a hatóságok és az ingatlanfejlesztők jobban meg tudják határozni az ingázás mértékét, vagyis hol kell az ingatlanfejlesztést elősegíteni, hogy a már zsúfolt környékeken csökkenjen a forgalom.

- Autómegosztással és multimodális megoldásokkal

Ez a legfájóbb megoldás a megtelt városok és utak problémájára. Az, hogy saját autó, a jövőben nagy valószínűséggel ismeretlen fogalom lesz, vagy ha mégis, egy egészen szűk réteg kiváltsága marad. Mintát a kerékpár- és roller-megosztó szolgálatások nyújtanak, de már megjelentek az autómegosztást kínáló vállalkozások (GreenGo, Mol Limo, Drive Now) nálunk is.

Az első visszajelzések még nem konzisztensek abban, hogy az alternatív lehetőségként kínált autómegosztó (ride-sharing) vagy a ride-hailing (például az Uber, vagy az Oszkár telekocsi) alkalmazások enyhítik-e inkább a torlódásokat.

-A járművek cseréje drónokkal

A közműcégeknek vannak olyan feladatai, például a vízmérők vagy a közműhálózat ellenőrzése, amelyeket nem feltétlenül kell járművel elvégezni. A dróntechnika megjelenése megoldást adhat a közüzemi, közigazgatási hatóságoknak, hogy a szokásos feladatok elvégzésére drónokat használjanak, ahelyett, hogy a dolgozókat a gödörbe küldenék.

A drón technológia lehetőségeit olyan cégek is kutatják, amelyek szállítási feladataikat oldanák meg elektromos hajtású drónokkal. Az Amazon-nak pl. már van drone-kísérleti programja a rövid távú szállításokhoz. Hogy az ilyen típusú társaságoknak kissé megkönnyítsék a drónok tesztelését a városokban, Donald Trump amerikai elnök már aláírt egy végrehajtási memorandumot.

- Repülő autókkal

Ezek lesznek valószínűleg a következők, már vannak cégek, amelyek ezt a lehetőséget is vizsgálják, és néhányuknak már van prototípusa is...